110 éve történt a debreceni bombamerénylet
A magyar görögkatolikus emlékezetben kiemelt helyen kapott az 1914. február 23-án Miklósy István, első hajdúdorogi püspök ellen Debrecenben elkövetett merénylet. Az újonnan alapított Hajdúdorogi Egyházmegye ideiglenes debreceni székhelyén felrobbant bomba meggyilkolta a püspök három munkatársát, Jaczkovics Mihály helynököt, Slepkovszky János titkárt és Dr. Csatth Sándor ügyvédet. Maga a püspök kisebb, több munkatársa viszont súlyos sérüléseket szenvedett.
A merénylet diverzáns akció volt, amivel az orosz cári titkosszolgálat a Magyar Királyság belső békéjét kívánta megbontani. Joggal szokták a debreceni bombamerényletet a néhány hónappal később kitört világháború első robbanásának is nevezni.
Az akcióval az oroszok a magyar-román ellentétet kívánták elmérgesíteni. Az 1912-ben felállított - a kormányzat által magyar jellegűnek szánt - Hajdúdorogi Egyházmegye területének kijelölésekor az illetékesek nemzetpolitikai érdekeket is figyelembe vettek, amivel a román görögkatolikusok érdekeit sértették. A román egyházmegyékből olyan parókiák is az új egyházmegyéhez kerültek, melyek hívei nem igényelték, sőt kifejezetten ellenezték az átsorolást. Ezáltal a Hajdúdorogi Egyházmegye megalapítása politikai ügy lett. A román püspökök és nemzetiségi politikusok tiltakozásaik eredményeként ígéretet kaptak arra, hogy az első hajdúdorogi püspök kinevezése után annak első feladata lesz az alapító bulla korrekciójára irányuló tárgyalások megkezdése. Az 1913. október 5-én felszentelt és hivatalba lépett Miklósy István püspök azonban 1914 januárjában egy bulvárlapnak adott interjúban határozottan és éles szavakkal (“mint magyar ember … egy talpalatnyi földet sem adok at a románoknak”) zárkózott el a tárgyalásoktól és nem is jelent meg a Vallás- és közoktatási Minisztérium által februar 7-ére meghirdetett tárgyaláson.
Ez a váratlan fejlemény elkeserítette a román görögkatolikusokat és politikai vezetőiket. A felfokozott lélektani pillanatot kihasználta az orosz titkosszolgálat és egy román és egy orosz terroristat bízott meg a bombamerénylet kivitelezésével.
Ötven évvel később Timkó Imre professzor - 1975-1988 között a Hajdúdorogi Egyházmegye püspöke - ezt írta a merényletről:
“…az első hajdúdorogi püspök szobájában felrobbant bomba fényénél éles kontúrokkal rajzolódott ki minden soviniszta-nacionalista tendencia tarthatatlansága egy olyan szent ügy képviseletében, mint a byzanci szertartás megőrzése a nép kegyeletes hagyományai alapján.”
Ez a mondat jól fogalmazza meg azt a tanulságot, melyet minden esztendőben - megemlékezve a merénylet áldozatairól - meg kell értenünk: egyházi, lelkipásztori, hitéleti kérdésekben nincs helye politikai céloknak és szempontoknak. Ha ez utóbbiak mégis megjelennek az egyházi ügyekben és döntésekben, a pusztító következmények garantáltak.
(Bővebben a debreceni merényletről: Véghseő Tamás: Bizánci rítus, katolikus hit, magyar identitás. Magyar görögkatolikusok. Nyíregyháza, 2023.