Terdik Szilveszter: Körmeneti kereszt Abaújszántóról

Terdik Szilveszter: Körmeneti kereszt Abaújszántóról

Az abaújszántói Jézus Krisztus mennybemenetele tiszteletére emelt görögkatolikus templomban található az a körmeneti kereszt, amelyet az elmúlt tanév folyamán a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátorképző Intézetében Kormos Brigitta, végzős festőrestaurátor hallgató diplomamunkaként állított helyre Vihart Anna és Seres Tamás szaktanárok vezetésével. A becses műtárgy restaurálási költségeit a közösség önerőből finanszírozta.
A nyújtott arányú kettős kereszt (mag.: 158 cm, szél.: 32 cm) szárvégei háromkaréjosak. A Kárpát-vidéken már a 17. századtól kezdve elterjedt szokásnak számít, hogy a körmeneti keresztek egyik oldalán Jézus keresztre feszítését, a másikon a Jordánban való megkeresztelkedését ábrázolják, úgy, ahogy teszik ezt az oltárra szánt talpas, illetve kézi keresztek túlnyomó többségén is. Ennek oka, hogy ezek a keresztek gyakran a január 6-án végzett nagy vízszentelés alkalmával is kiemelkedő szerephez jutottak: a körmeneti kereszteket viszik az élő vízhez vonuló menet élén, míg a talpas keresztek gyakran a vízszentelés szertartásában során játszanak fontos szerepet, ugyanis a pap az ünnepi tropár éneklése alatt ezeket háromszor alámerítve adja az áldást a szentelendő vízre. 
A kereszt mindkét oldalán, a felső karéjban az Atya képe jelenik meg, alatta, a szárak találkozásánál a Szentlélek galambja lebeg, a karéjos szárvégeken egy-egy kétszárnyú kerub lebeg. A keresztelés jelenetnél a galamb két oldalán az egyházi szláv elnevezése („Σ Д[У]ХЪ” = Szt. Lélek) is olvasható. Jézus a Jordánban áll, kezét keresztbe teszi a mellén. Jobbján a kereszt szárának végén Keresztelő Szent János, balján egy fehér kendőt tartó angyal kíséri, de őket – a rendelkezésre álló helyhez igazodva – csak félalakosan ábrázolták. Krisztus válla felett görög nevének rövidítése: „IC XC = Jézus Krisztus” is szépen olvasható. Az Üdvözítő alatt, a függőleges hosszú száron két kerubfej felhőkkel, alul pedig egy fatörzsre helyezett fejsze és egy szikla képe rajzolódik ki. Előbbi utalás az Előhírnök intésére: „A fejsze már a fák gyökerén fekszik…” (Lk 3,9).
A másik oldalon az Üdvözítőt a bizánci hagyományokat követve úgy ábrázolták, hogy négy szeggel van a keresztre függesztve. Fején töviskorona, vállai felett névfeliratának kezdőbetűi láthatók, a hosszabb szár karéjos részén a Fájdalmas Istenszülőt és János evangélistát félalakosan festették meg. Az Üdvözítő fölött a Pilátus által rendelt írás szláv fordításának kezdőbetűi („ЇНЦЇ”) olvashatók, majd a Szentlelket szimbolizáló galamb lebeg, a karéjos szárvégen pedig az Atya háromszög alakú nimbuszt viselő alakja tűnik fel, aki a felhők közül kezét széttárva fiára tekint. A Szentlélekre utaló galamb hangsúlyos, a felső szár középpontjában, dicsfénytől övezve ragyog, a szárakon kétszárnyú kerubok kísérik. A kereszt hosszabb függőleges szárán a Jézus ruhájára sorsot vető katonák három kockája, még lejjebb pedig Ádám koponyája jelenik meg. A kereszt alapszíne mind a két oldalon kék, melyet finoman modellált vörös keret övez.
Ezt a keresztet stílusa és formája alapján minden bizonnyal ugyanaz a mester készítette, mint aki ennek a templomnak a számára egy talpas keresztet is festett, a tárgy hátoldalán olvasható évszám szerint1791-ben, a jelenleg is álló barokk templom felszentelésének évében. A festő neve egyelőre nem ismert. A restaurálás során megtisztították az évszázadok óta rárakódott szennyeződésekről, a festékrétegen feltűnő kopásokat javították, a törött széleket tömítették, majd retusálták. A kész mű 2022. augusztus 21-ig látható a Magyar Nemzeti Múzeum Megmentett műkincsek című tárlatán.

Terdik Szilveszter

MTA-SZAGKHF Lendület Görögkatolikus Örökség Kutatócsoport

Megjelent a Görögkatolikus Szemle 2022. júliusi számában.