OTKA-85590
OTKA-85590. A Kárpátok Eurorégió görög katolikus kulturális örökségének kutatása és megőrzése: a történelmi munkácsi egyházmegye bizánci szertartású katolikus közössége kialakulásának és fejlődésének kutatása (1646-1818) és magyarországi tárgyi emlékeinek feltérképezése
OTKA-85590. A Kárpátok Eurorégió görög katolikus kulturális örökségének kutatása és megőrzése: a történelmi munkácsi egyházmegye bizánci szertartású katolikus közössége kialakulásának és fejlődésének kutatása (1646-1818) és magyarországi tárgyi emlékeinek feltérképezése
1. A kutatási program előzményei
Jelen projekt Az OTKA-NMF-78739. A Kárpátok Eurorégió görög katolikus kulturális örökségének kutatása és megőrzése: a történelmi munkácsi egyházmegye bizánci szertartású katolikus közössége kialakulásának és fejlődésének kutatása (1646-1818) és magyarországi tárgyi emlékeinek feltérképezése című 2009 és 2011 között megvalósított projekt folytatása volt. A kutatási program megvalósítására a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán 2009-ben három taggal – Véghseő Tamás vezető kutató, Terdik Szilveszter és Nyirán János doktoranduszok – létrejött a „Görögkatolikus Örökség” Kutatócsoport, mely a projekt második szakaszára egy újabb taggal – Ivancsó Lilla Anna egyetemi hallgatóval – bővült. Az OTKA-85590. sz. projektben Véghseő Tamás és Terdik Szilveszter nem a projekt terhére, Nyirán János főállásban, Ivancsó Lilla Anna pedig részfoglalkoztatásban vett részt.
2. Célkitűzés
Az OTKA-85590. sz. projekt kutatási terve két feladatra fókuszált:
2.1. Levéltári kutatások – elsősorban a Kárpátaljai Területi Állami Levéltárban (Beregszász) – az egykori Munkácsi Egyházmegye egyházközségeire vonatkozóan (egyházlátogatási jegyzőkönyvek, templomépítéshez kapcsolódó iratok) és a források közlésének megkezdése
2.2. Az első kutatási periódus során fellelt két 19. századi magyar nyelvű görögkatolikus liturgikus kézirat tanulmányozása és kritikai kiadása.
3. A kutatási program eredménye
3.1. Véghseő Tamás és Terdik Szilveszter levéltári kutatásaik során az alábbi egyházlátogatási jegyzőkönyvek és egyéb 18-19. századi templomépítésekre vonatkozó levéltári anyagok digitalizálását végezték el a Kárpátaljai Területi Állami Levéltár beregszászi kirendeltségében, illetve az Esztergomi Prímási Levéltárban:
Egyházlátogatási jegyzőkönyvek:
A görögkatolikus parókiák 1741-es összeírása Prímási Levéltár, Esztergom Archivum Ecclesiasticum Vetus, Acta-suffraganorum Nr. 2097-2100/1-9. 226 folio,
1751 és 1753 közötti görögkatolikus canonica visitatio Eredeti jegyzőkönyvek Kárpátaljai Területi Állami Levéltár, Beregszász DAZO Fond 151. opisz 1. Nr. 1125. – 1749., a Barkóczy egri püspök által, Zemplén , Sáros és Ung vármegyében végiglátogatott parókiákhoz kapcsolódó iratok 17 folio
DAZO Fond 151. opisz 1. Nr. 1220. – 1750. Olsavszky püspök instrukciói a vizitáció elvégzéséhez 20 folio
DAZO Fond 151. opisz 1. Nr. 1216. – 1750., Zemplén és Sáros vármegye 46 folio
DAZO Fond 151. opisz 1. Nr. 1289. – 1751., Abaúj, Szabolcs, Szatmár 76 folio
DAZO Fond 151. opisz 1. Nr. 1290. – 1751., Máramaros, Zemplén 42 folio
DAZO Fond 151. opisz 1. Nr. 1386. – Szepes 1701., 1754., Mármaros egy része 38 folio
DAZO Fond 151. opisz 1. Nr. 1327. – 1752., Bereg 31 folio
DAZO Fond 151. opisz 1. Nr. 1328. – 1752., Ung 63 folio
DAZO Fond 151. opisz 1. Nr. 1361. – 1753., összesítés, + a Torna vármegyei Falucska vizitációja 14 folio
DAZO Fond 151. opisz 1. Nr. 1362. – 1753., összesítő iratok 12 folio
Egyéb görögkatolikus templomépítésekre vonatkozó digitalizált iratok a DAZO Fond 151. opisz 5. fascikulusaiból: Hajdúböszörmény, Érpatak, Kenézlő, Tokaj, Bököny, Zemplénagárd, Kántorjánosi, Levelek, Hajdúdorog, Szlatina, Újfehértó, Penészlek, Sárospatak, Végardó, Zemplén, Vencsellő, Timár, Büd, Nyírkarász, Tiszaújlak, Szatmárnémeti, Óvár, Csenger, Kisléta, Nagydobos, Mikóháza, Kótaj, Nyírpazony, Nyírábrány, Szerencs, Bodrogkeresztúr, Sátoraljaújhely, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Nyíradony, Nyírgyulaj
Összesen 431 felvétel.
A kutatás technikai lebonyolításához meg kell jegyeznünk, hogy a 2010-ben végrehajtott kutatások ellenére a folyatatás rendkívül nehéznek bizonyult. A Kárpátaljai Területi Állami Levéltár élén vezetőváltásra került sor, ami késleltette a kutatási engedélyünk megújítását. A beregszászi levéltár munkatársai ugyan nagyon segítőkészek voltak, de a kutatási segédeszközök – a használhatatlanság határát súroló – pontatlanságával szemben ők is tehetetlenek. Rendkívül nagy eredménynek tartjuk, hogy végül sikerült teljesíteni kutatási tervünket.
Az 1741. és 1751-53. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvek fellelése és digitalizálása révén teljessé vált a Munkácsi Egyházmegye 18. századi egyházlátogatási jegyzőkönyveinek gyűjteménye, melynek átírása és kritikai kiadása megkezdődhet. A jegyzőkönyvek értékes adatokat tartalmaznak nem csak az adott görögkatolikus közösségek egyházi életére, szellemi és anyagi kultúrájára vonatkozóan, hanem a települések demográfiai jellemzőire, néprajzára, etnikai összetételére, gazdasági viszonyaira is. Így azok átírása és kiadása hasznos eszközzé válhat a társadalomtörténet kutatói kezében is.
A forrásanyag közzététele megkezdődött Barkóczy Ferenc egri püspök 1748-ban végzett kánoni látogatásához fűződő instrukció (1749) kritikai kiadásával.
A terjedelmes, 145 paginából álló latin nyelvű irat a következő címet viseli: Az egri egyházmegyében élő egyesült rutének számára Barkóczy Ferenc püspöksége alatt, az 1748-ban lezajlott egyházlátogatás után készült instrukció. Az instrukció öt nagy részre oszlik. Az első magáról az unióról szól és a Rómával való egység helyreállításának jellemző kérdéseit – a vitatott teológia kérdéseket, illetve a két rítus eltérő hagyományait – tárgyalja 29 oldalon át. Az instrukció legterjedelmesebb része a szentségekről szóló második rész, melynek 74 oldalán a szentségekről általában, illetve a hét szentségről külön-külön egy-egy fejezetben kerül megfogalmazásra a római katolikus egyház tanítása. A harmadik rész hét rövid fejezete (11 oldal) a lelkipásztorkodás kérdéseit tárgyalja (prédikációk, hitoktatás, beteglátogatás, temetés), míg a negyedik rész hét oldala a parochiális kormányzatra vonatkozóan ad útmutatást (anyakönyvek, hívek, nyilvántartása, az egyházi épületekről való gondoskodás, temetők, keresztek, körmenetek, stb.). Az utolsó, ötödik rész tizennégy fejezete 25 oldalon keresztül a papsággal foglalkozik: életvitelével, ruházatával, megélhetésével, joghatóságával kapcsolatban ad instrukciókat.
A munkácsi püspök vezetése alatt álló, de a korszakban a főpásztorukkal együtt egyházjogilag az egri püspök alá rendelt görögkatolikus közösségek liturgikus és szentségi élete, illetve egyházfegyelme fejlődése szempontjából a forrás rendkívül értékes. Feltárul benne az a teológiai szemlélet, mely meghatározta az egri püspök gondolkodását a rábízott bizánci szertartású közösségek egyházi életének alakítása tekintetében. Az Esztergomi Prímási Levéltárban őrzött és a kutatók számára eddig részleteiben is alig ismert forrás beható vizsgálata megválaszolja a görögkatolikus egyház liturgikus-szentségi életének és egyházfegyelmének számos kérdését.
A beregszászi levéltári kutatás során harminchat görögkatolikus templom építésére vonatkozóan került elő új, eddig teljesen ismeretlen forrásanyag, melyek részben már feldolgozásra is kerültek a Hajdúdorogi Egyházmegye és a Miskolci apostoli Exarchátus egyházközségeit bemutató műben, melynek szerzői Véghseő Tamás és Terdik Szilveszter: "...minden utamat már előre láttad" Görögkatolikusok Magyarországon, (Du Signe, Strasbourg, 2012). A 240 oldalas, gazdagon illusztrált kötet angolul is megjelent. A források további hasznosulása várható a Hajdúdorogi Egyházmegye történeti sematizmusában, melynek szerkesztését a kutatócsoport munkatársai irányítják.
3.2. Nyirán János elvégezte a korábbi terepmunkán Nyírgyulaj és Fábiánháza görögkatolikus egyházközségeiben fellelt két 19. századi magyar nyelvű liturgikus kézirat feldolgozását és kritikai kiadását. Az eddig ismeretlen kéziratok a magyar nyelvű görögkatolikus liturgiafejlődés fontos forrásai, melyek lehetővé teszik a mindezidáig alig kutatott magyar görögkatolikus liturgikus nyelvezet vizsgálatát. Jelentőségüket növeli az a tény, hogy közvetlenül a hivatalosnak mondható liturgia-fordítások elkészülte és kiadása (1879-1882) előtt kerültek lejegyzésre.
A Barkóczy-féle instrukció és a két liturgikus forrás bevezető tanulmányokkal egy kötetben került kiadásra:
Véghseő Tamás - Nyirán János: Barkóczy Ferenc egri püspök kiadatlan instrukciója az Egri Egyházmegye területén élő görögkatolikusok számára (1749) - 19. századi kéziratos görögkatolikus szerkönyvek Nyírgyulajból és Fábiánházáról, Nyíregyháza 2012, (Collectanea Athanasiana II. Fontes/Textus vol. 2.), 282 oldal ISBN 978-615-5073-10-6, 2012
A kötet feltöltésre került a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára által működtetett Repozitóriumba is:
http://real.mtak.hu/2958/
Mindkét forrás alkalmas arra, hogy további kutatások és elemzések tárgyává váljanak. A források tartalma lehetővé teszi a liturgia- és teológiatörténet kutatóinak bekapcsolódását a további elemző munkába. Ennek érdekében a kutatócsoport együttműködik a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán működő Bizánci Teológiai Műhellyel.
4. A tudományos eredmények disszeminációjának formái
A megjelentett forráskiadáson túlmenően a kutatócsoport az eredmények disszeminációjának más csatornáit is igénybe vette:
4.1. A Hajdúdorogi Egyházmegye alapításának centenáriumára kiadott, külön magyar és angol nyelvű kötetben megjelenő "...minden utamat már előre láttad" Görögkatolikusok Magyarországon, (Du Signe, Strasbourg, 2012) címet visel gazdagon illusztrált könyvet szerzőként a kutatócsoport két tagja, Véghseő Tamás és Terdik Szilveszter jegyzi. A kötet első része tartalmazza a magyar görögkatolikus egyház történetét, míg a második rész rövid leírást ad minden magyarországi görögkatolikus egyházközség, illetve templom történetéről. Mind a történeti összefoglalásban, mind pedig a templom- és egyházközség-történetekben a kutatási program során keletkezett eredmények kerültek felhasználásra. http://byzantinohungarica.hu/node/596
4.2. 2011. május 31-én mintegy száz fős hallgatóság előtt az Iparművészeti Múzeumban került sor az első kutatási periódus végén kiadott három mű (Véghseő Tamás monográfiája, Terdik Szilveszter monográfiája és Nyirán János forráskiadása) közös könyvbemutatójára. (http://byzantinohungarica.hu/node/546 ) Az eseményről a Kossuth Rádió görögkatolikus adása is beszámolt.
4.3. 2011 májusában Tőkéczki László professzor a „Napok, évek, századok” című műsorában (Duna TV) Véghseő Tamás vezető kutatóval beszélgetett a magyar görögkatolikusok történetéről
http://www.gorogkatolikus.hu/?muv=mediatar&id=39
4.4. A Kossuth Rádió görögkatolikus adásában 2012 tavaszán a kutatócsoport munkatársai hatrészes sorozatot indítottak, melyben a kutatási program eredményeit ismertetik.
4.5. A görögkatolikus egyház országos lapjában, a Görögkatolikus Szemléban a kutatócsoport álladó (egész oldalas) rovattal rendelkezik ("Görögkatolikus Örökségkutatás"), mely a kutatási eredmények disszeminálását szolgálja.
4.6. A kutatócsoport 2010 óta saját honlapot üzemeltet (www.byzantinohungarica.hu), mely egyre növekvő látogatottságot regisztrál (havonta 1500/1600 egyéni látogató). A vezető kutató által létrehozott, kezdetleges technikai megoldásokkal operáló honlap a projektnek köszönhetően szakértők által újjászervezésre került, s így biztonságosabb technikai háttérrel tudja ellátni feladatát.
4.7. A kutatócsoport tagja az alábbi konferenciákon ismertették kutatási eredményeiket:
4.7.1. A görögkatolikus jelenlét évszázadai Szatmárnémetiben. A helyi görögkatolikus közösség, Szatmánémeti Város és a Máramarosi Egyházmegye szervezésében, Szatmárnémeti 2011. október 15-16. Előadók: Véghseő Tamás és Terdik Szilveszter (http://byzantinohungarica.hu/node/561)
4.7.2. Esztergomi érsekek és görögkatolikusok, Nyíregyháza, Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola (a kutatócsoport szervezésében), Előadó: Véghseő Tamás (http://byzantinohungarica.hu/node/574)
4.7.3. 2011. május 26-án és 27-én a Francia Intézetben (Budapest, Fő utca 17.) került sor a Magyar és román vallásos művészet a középkortól napjainkig. Kulturális és szellemi párbeszéd Kelet és Nyugat között című konferenciára, előadó Terdik Szilveszter (http://byzantinohungarica.hu/node/496)
4.7.4. 2012. február 18-án került sor (ezer fős hallgatóság előtt) Hajdúdorogon a Hajdúdorogi Egyházmegye centenáriumának nyitókonferenciájára. Előadók: Véghseő Tamás és Terdik Szilveszter
4.7.5. 2012. június 2-án kerül sor a „Kitartásban a siker!” A magyar görögkatolikusok útkeresése és a Hajdúdorogi Egyházmegye felállítása (1912) című konferenciára Nyíregyháza, Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola (a kutatócsoport szervezésében) Előadók: Véghseő Tamás és Terdik Szilveszter (http://byzantinohungarica.hu/node/633)
4.7.6. 2012. november 29-én a kutatócsoport Rómában a Római Magyar Akadémiával és Pápai Keleti Intézettel közösen szervez nemzetközi konferenciát a magyar görögkatolikus egyház történetéről.
4.8. A Hajdúdorogi Egyházmegye megbízásából a Véghseő Tamás és Terdik Szilveszter szakértőként részt vettek a magyar görögkatolikusok múltját és kulturális örökségét bemutató kiállítás koncepciójának megalkotásában és kivitelezésében.
http://www.gorogkatolikus.hu/?muv=hir&hir_id=1775
4.9. Véghseő Tamás és Terdik Szilveszter tanulmánykötetben publikálta az eredetileg az Athanasiana folyóiratba szánt tanulmányát, mivel a folyóirat átszervezés miatt 2011-ben nem jelent meg.
4.10. A tudományos eredmények további disszeminációja érdekében a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola pályázatot nyújtott be a TÁMOP 4.2.3.-12/1/KONV – Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja című kiírásra, melynek segítségével három projektelemet kíván megvalósítani: 1. Egy 52 perces dokumentumfilmet a görögkatolikus egyház történetéről és kulturális örökségéről; 2. Véghseő Tamás és Terdik Szilveszter monográfiájának angol nyelvű kiadását; 3. Workshop szervezését fiatal kutatók és kuatójelöltek számára a Szent atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán a görögkatolikus jellegű kutatási témák népszerűsítése érdekében.
5. Kutatói utánpótlás támogatása
Már az első projektszakasz céljaként is megfogalmazódott az, hogy a kutatócsoport törekszik a görögkatolikus örökségkutatás területén szükségesnek mutatkozó kutatói utánpótlás biztosítására. A projektmegvalósítás hozzájárult ahhoz, hogy a két doktorandusz jelentős előrelépést ért el: Terdik Szilveszter doktori fokozatának megvédésére az ELTE Művészettörténeti Tanszékén még ebben a tanévben sor kerül, míg Nyirán János még ebben a naptári évben beadhatja a római Pápai Keleti Intézetben olasz nyelven írt doktori disszertációját. A projekt második szakaszában Ivancsó Lilla Anna művészettörténet szakos egyetemi hallgató (PPKE) azzal a szándékkal foglalkoztattuk a projektmegvalósításban, hogy az első szakaszban önkéntesként végzett munkáját folytatva megerősödjön elkötelezettsége a görögkatolikus egyházművészet kutatása mellett. Ez az elképzelésünk is megvalósult: a kollegina ezen a területen kíván a jövőben is kutatásokat végezni.
6. Egyéb szempontok
A „Görögkatolikus Örökség” Kutatócsoport a projektet 2009-ben befogadó Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola tudományos tevékenységének meghatározó szereplőjévé vált. A kutatócsoport eredményes – a tudományos eredmények ismeretterjesztő formában való disszeminálására is kiterjedő – tevékenységét az intézményt fenntartó Hajdúdorogi Egyházmegye azzal is elismerte, hogy 2012. január 4-ei hatállyal Véghseő Tamás vezető kutatót a rektori feladatok ellátásával is megbízta. A megbízatás indoklásában hangsúlyosan szerepel az addig elvégzett kutatómunka elismerése, valamint az intézmény tudományos tevékenységének jövőbeni további erősítése és szervezése.
Nyíregyháza, 2012. május 26.
dr. Véghseő Tamás
vezető kutató